Mindent a medvehagymáról

Ennyi medve nem tévedhet

Egyesek vadfokhagymaként vagy boszorkányhagymaként is ismerik a tudományosan Allium ursinumnak nevezett hagymás évelőt, ami egyébként – a hóvirággal együtt – az amarilliszfélék családjába tartozik. A régi megfigyelés szerint a téli álomból ébredő medvék rengeteg ilyet tömnek magukba, valószínűleg az emésztésük serkentése végett, és mert vitaminforrásként sem utolsó – innen a legközismertebb neve. Más magyarázatok szerint a rendkívül egészséges növény egy medve erejét kölcsönzi annak, aki fogyasztja.

A népi gyógyászatban főként méregtelenítésre és emésztési zavarok (hasmenés, görcsök, puffadás) esetén alkalmazzák, de még rengeteg előnyös tulajdonsága van: fokozza az étvágyat, erősíti az immunrendszert, regenerálja a májat, az epét és a gyomrot, egyes kutatások szerint pedig a koleszterin- és a vércukorszintet is csökkenti, sőt, antibiotikus hatását is kimutatták. Mindemellett vízhajtó, vérzéscsillapító, köptető és lázcsillapító.

A medvehagyma egész Európában elterjedt, Németországban is nagyon kedvelik, Svájcban pedig még a teheneknek is adnak belőle, mert attól kellemes ízű lesz a tejük. Hazánkban legnagyobb területen a Mecsekben fordul elő, de többek között a Zselicben és a Bakonyban is tömegével van jelen.

Az első medvehagymalevelek tél végén bújnak elő, áprilisra pedig már összefüggő szőnyeget alkotnak. Virágai április végén, május elején nyílnak, ekkorra a levelek elveszítik a zamatukat. Persze a nagy sláger a medvehagymalevél, és kevesen tudják, hogy a növény hagymája és virága is ehető. Előbbit a fokhagymához hasonlóan fogyasztják, bár annál gyengébb íze van, utóbbit általában salátákba teszik.

Mielőtt belevetnéd magad a medvehagymaszőnyegbe

Az első, amire mindenképpen figyelned kell, az az, hogy mielőtt letéped a levelet, százszázalékosan meggyőződj róla, hogy valóban medvehagymával van dolgod. A növény könnyen összekeverhető a gyöngyvirággal és az őszi kikericcsel, a nagy különbség, hogy utóbbi kettő erősen mérgező. A legbiztosabb módszer, ha kicsit megdörzsölöd a leveleket; fokhagymás illatot kell érezned (ez egyébként fő hatóanyagának, a kéntartalmú alliinnak köszönhető). A levelek formája is árulkodó lehet: a medvehagymáé maximum 4 centiméter széles, a gyöngyvirágé minimum 6 centi, míg a kikericsé hosszúkásabb, lándzsa alakú.

A medvehagyma-állomány fennmaradásának érdekében jó, ha betartod az íratlan szabályokat. Ha a levelekre pályázol, ne tépd ki tövestől a növényt, egy tőről csak a levelek egy részét gyűjtsd be, és ha lehet, ne egymás melletti töveket kopassz meg.

Fontos tudni, hogy az erdőtörvény értelmében állami erdőben (nem védett területen) külön engedély nélkül maximum 2 kiló gombát, gyógynövényt lehet gyűjteni naponta. Magánerdőben természetesen a tulajdonossal kell egyeztetni, védett területen pedig az illetékes természetvédelmi hatóság (a megyei kormányhivatal érintett járási hivatalának környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya) engedélyére van szükség. Ezeket itt tudod beazonosítani.

Ha nem szedni szeretnél, csak ámulni az illatozó, végtelen medvehagymaszőnyegen, és séta közben szívesen betáraznál pár remek receptötletet, akkor a vértesi medvehagyma-tanösvényt ajánljuk, amit tavalyelőtt mi is végigjártunk.

2018. március 28-án medvehagymatúrát szerveznek a Keleti-Bakonyban, Bakonybélen április 7-én és 8-án lehet kóstolni, sétavonatozni és kirándulni, április 14-én pedig Fenyőfőn lesz medvehagymás családi nap többek között kézműves foglalkozásokkal, lovas kocsizással, termelői piaccal és túrával, illetve április 14-én és 15-én tartják a XV. Orfűi Medvehagyma Fesztivált is.

Medvehagymát mindenbe

Medvehagymalevéllel gyakorlatilag bármilyen ételt ízesíthetsz, amibe fokhagymát is tennél. Legtöbbször pestóként elkészítve vagy salátában használják, de nagyon népszerű például a medvehagymás pogácsa is.

A levelekből felesleges túlzottan betárazni, mert nagyjából 3-4 napig tarhatóak el. Érdemes azt is észben tartani, hogy ha napi 8-10 levélnél többet fogyasztasz, az jó eséllyel irritálni fogja a gyomrod és megterheli az emésztőrendszered.

A medvehagyma tartósítása nem egyszerű. Lefagyasztva nem őrzi meg teljesen a frissességét, így ebben a formában például szendvicskrémbe már nem ajánlott tenni. Megoldás lehet a már említett pesto készítése, vagy a szárítás és őrölés, így később többek között levesekbe, szószokba keverhető. A szárított, majd felaprított levelek sóval és olívaolajjal, befőttes üvegben, jól lezárva is elállnak.

Forrás: http://www.turistamagazin.hu/mindent-a-medvehagymarol.html

Medvehagymás-juhtúrós csiga

Hozzávalók (4 fő részére): 
• 2 csomag leveles tészta (lehetőleg már előrenyújtott lapok)
• 10-15 levél medvehagyma apróra vágva
• 1 vagy 2 csomag juhtúró (kb. 250 g)
• 2 dl tejföl
• reszelt sajt

Elkészítés:

A juhtúrót összekeverjük a tejföllel, beleszórjuk az apróra vágott medvehagymát, esetleg egy kis reszelt sajtot. Rákenjük a levelestészta-lapokra az előbb elkészített keveréket. Ezután a lapokat felgöngyöljük, és kb. 1 cm vastag szeletekre vágjuk. A szeleteket margarinnal kikent sütőlapra tesszük. A tetejüket megszórjuk reszelt sajttal. Kb. 180-200 fokon sütjük előmelegített sütőben, amíg szépen pirulni nem kezdenek.

Recept: Zwickl Bernadett