14+1 gyönyörű hely hazánkban, ahová érdemes ellátogatni

1. Aggteleki cseppkőbarlang
Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek – a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok – védelmére alakult meg, mindazonáltal a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul. Az Aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetessége. Az Aggteleki-cseppkőbarlang járatait a befolyó vizek tágították oldó hatásukkal, és a vízzel besodort kavicsok pusztító munkájával. A mészkőrepedésekbe beszivárgó, és a víznyelőkön keresztül bejutó víz barlangi patakként évezredek alatt folyosókat, óriási termeket hozott létre. A patak Jósvafőnél a bővizű Jósva-forrásban bukkan a felszínre.

Aggteleki-cseppkőbarlang

Aggteleki-cseppkőbarlang2

2. Bazaltorgona Somoskőn és a vár
A magyar és szlovák határon Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár. A vár északi oldalán találjuk a bazaltorgonát. A csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltorgona a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben. A szlovák-magyar határon áll a Somoskői vár. A középkori várból csodás kilátás nyílik a környék településeire.

Bazaltorgona-Somoskőn-és-a-vár

Bazaltorgona-Somoskőn-és-a-vár2

3. Egerszalók sódombja
A település déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt, egy 120 négyzetméteres mészkőlerakódást épített ki. A 18 méter magas domb tetején feltörő vízből kicsapódik a mész. A lerakódás évről évre növekszik, és egyre jobban beborítja az egész domboldalt. Fehér mészkőteraszok, csipkés párkányok és mészkőfüggönyök jönnek létre, ahogy a víz megakad a talaj természetes domborulatain.

Egerszalók-sóhegye

Egerszalók-sóhegye2

4. Rudabányai bányató
A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize.

Rudabányai-bányató

Rudabányai-bányató2

5. Repceföldek a Bakony lábánál
Repceföldek-a-Bakony-lábánál

Repceföldek-a-Bakony-lábánál2

6. Kaptárkő, Szomolya
A kaptárkövek – vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak. Magyarországon a kaptárkövek leginkább a bükkaljai riolittufa területéről ismertek. A bükkaljai riolittufa területen jelenleg 73 kaptárkövet ismerünk 471 fülkével.

Kaptárkő-Szomolya

Kaptárkő-Szomolya2

7. Tihanyi levendulás
A tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek. Az 1920-as évek közepén Bittera Gyula, neves gyógynövényszakértő telepítette az első levendulás ültetvényt, egyenesen Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Sikerét bizonyítja, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. A 60-as évektől aztán a kommunizmus alatt a világhírű tihanyi levendulás pusztulásnak indult. Nagy részét beszántották és szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektár pedig művelés hiányában elvadult. A területen 1986-ban újraindult a levendula termesztés. Közel harminc hektáron folyik levendulatermesztés a félszigeten.

Tihanyi-őslevendulás2

Tihanyi-őslevendulás

8. Molnár János-barlang
A Budapest II. kerületében található barlang a József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang. 100 és 116 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Molnár-János-barlang2

Molnár-János-barlang3

9. Alcsúti hóvirágmező
Az Alcsúti Arborétum majdnem 70 hold terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület. Az arborétum magját József nádor egykori kastélyának parkja képezi. Az Alcsúti Arborétumban az ország legnagyobb egybefüggő, gyönyörű hóvirágmezeje várja virágszőnyegével a látogatókat. A több mint 2 hektáron elterülő virágözön egyedülálló látvány, időjárástól függően február közepétől március közepéig csodálható meg.

Alcsúti-hóvirágmező

Alcsúti-hóvirágmező2

10. A Káli-medence és Hegyestű
A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó Hegyestű. A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét.

A-Káli-medence-és-Hegyestű2

A-Káli-medence-és-Hegyestű

11. Ilona-völgyi vízesés
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.

Ilona-völgyi-vízesés

Ilona-völgyi-vízesés2

12. Kazár riolittufa
Az egyedülálló geológiai képződmény a világon alig több mint hat helyen figyelhető meg. A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta.

Kazár-riolittufa2

Kazár-riolittufa

13. Szalajka-völgy
A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Fátyol-vízesés a Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.

Szalajka-völgy2

Szalajka-völgy

14. Rám-szakadék
A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb. Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy bemutatja a különböző vulkáni rétegeket.

Rám-szakadék2

Rám-szakadék

+1. Gyilkós-tó (Erdély)
A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak.

Gyilkós-tó2

Gyilkós-tó

Forrás: http://www.erdekesvilag.hu/141-gyonyoru-hely-hazankban-ahova-erdemes-ellatogatni/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük